Van-e a politikának nulladik főtétele?

Boldogult emlékű fizikaprofesszorom (az emlékekben már mindenki boldog, és mindenkivel boldogok vagyunk), Gyarmati István egyik kedvenc gyilkos vizsgakérdése volt: “Minek a hőmérsékletét mutatja a hőmérő?” A szerencsétlen vizsgázó kétségbeesetten próbálkozott: “A levegőét…”, “A környezetét…”, “A hőmérsékleti térét…”, de innen már aligha volt visszaút. A helyes válasz ez lett volna: “A hőmérő a saját hőmérsékletét mutatja.” És nem vitás, ez a megmásíthatatlan igazság. Azt pedig, hogy a hőmérő által mutatott értéknek hasznát vehetjük a mérőeszköz belvilágán kívül is, a termodinamika egyik alapvető elve teszi lehetővé, amit úgy neveznek, hogy a termodinamika nulladik főtétele.

Nem fárasztom sem magamat, sem másokat azzal, hogy e furcsa elnevezés eredetét és főként tartalmát részletezzem, a kíváncsiak (mielőtt még hamar megöregednének) megtalálhatják pl. a wikipédiában (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_termodinamika_nulladik_főtétele).

A lényeg az, hogy ez az alapelv biztosítja, hogy – a megfelelő feltételek teljesülése esetén – egy test hőmérséklete egyértelműen meghatározhassa egy vele akár nem is érintkező másik test hőmérsékletét. A nulladik főtétel feltételei és “hatásmechanizmusa” teszik lehetővé, hogy testünk valamely perifériális zugába elhelyezett hőmérő az egész testünkre releváns adatot szolgáltasson.

Na de hogy jön ide a politika? Úgy, hogy azt gondolom, hogy arra a kérdésre: “Kinek az érdekeit szolgálják a politikai döntéshozók döntései?”, Gyarmati professzor szellemében az a helyes válasz, hogy “A politikai döntéshozók döntései a saját érdekeiket szolgálják.” Ez éppen olyan megmásíthatatlan igazság, mint a hőmérő hőmérsékletére vonatkozó. És ezt nehezményezni – ahogyan Neumann János mondta egy hasonló esetben Wigner Jenőnek – “éppoly nevetséges […], mint amiatt panaszkodni, hogy a mágneses tér csak akkor növekedhet, ha az elektromos térnek rotációja van. Mind a kettő természettörvény.”

És most jutunk el a címben feltett kérdéshez. Van-e a politikában – vagy még általánosabban az emberi társadalomban – olyan működő alapelv, amely biztosíthatná azt, hogy a döntéshozóknak érdekükben legyen olyan döntéseket hozni, amelyek amellett, hogy egy természettörvény kérlelhetetlenségével őket magukat szolgálják, mások – lehetőleg a társadalom minél nagyobb része – számára is hasznosak legyenek? A kérdés nyilván költői, vagy még inkább filozófiai (mondanám, akadémikus, ha egy kicsit kevesebbet ismernék belőlük…). Kis túlzással az emberiség történetének minden vezérelve: a demokrácia, a vallások, az erkölcs(ök) híveik számára a nulladik főtétel szerepét (is) volt/van/lesz hivatva betölteni; úgy gondolják, hogy ha a vezérelv érvényesülne, az ön-és a közérdek – fogalmazzunk finoman – köszönőviszonyba kerülhetnének egymással.

Valljuk be, nincs ez másként a termodinamikában sem. A nulladik főtétel voltaképpen egy posztulátum, egy feltétel, amelynek teljesülése szükséges ahhoz, hogy a termodinamika évszázados eszköztára valóban érvényes és használható legyen. Az olyan rendszerekről, amelyekben nem teljesül (mert ilyenek lehetségesek, sőt, biztosan vannak) csak azt tudjuk mondani, hogy azok bizonyára más eszközökkel írhatók le.

Summa summárum, nem tudom, hogy van-e a politikának nulladik főtétele. De úgy gondolom, hogy jó lenne, ha lenne, és az arra esélyes elveket, eszméket érdemes lenne kritikusan megvizsgálni abból a szempontból, hogy hogyan töltenék be ezt a szerepet. És mivel az emberek – az atomokkal és molekulákkal ellentétben – szándékokkal, sőt, érdekérvényesítéssel is rendelkeznek, talán némi tudatossággal segített önszervező módon létre is jöhet egy működő “nulladik főtétel”.

Nehogy azért ilyen optimista gondolattal zárjam ezt az írást, afelől nincsen kétségem, hogy a második főtétel, ami szerint bármiféle rend (akár fizikai, biológiai vagy társadalmi) csak térben és időben véges formában létezhet, a legtökéletesebb társadalmi rendszert sem kímélné. Ahogy azonban Hacsek mondaná: “Ezt még megvárom!”

5 Responses to “Van-e a politikának nulladik főtétele?”


  1. 1 Tomio 2014. April 20. at 14:22

    Én csak asszeretném kérdezni, hogy ha igaz, hogy “a hőmérő a saját hőmérsékletét mutatja” , akkor mondhatjuk-e, hogy a colstok is csak a saját hosszát mutatja és nem pl. a kredencét?:-o

    Bocsi, de egy kis kötekedést egyszerűen nem bírtam kihagyni. Mert ha rögtön azzal kezdem, hogy megint okosakat, érdekeseket és egyszersmind vicceseket írtál, akkor még a végén elbíznád magad…

  2. 3 frank gyorgy 2014. April 20. at 18:42

    szenzacios. Ezzel itt mindenkinek tele van a hocipoje, megis elmennek szavazni hol ebbe hol abba az iranyba aztan kesobb amikor megkapargatja az ugyeszseg barmely irany gaztettetteit kiderul hogy mindket oldal a termodinamika nulladik tetele alapjan cselekedett es kovette nagyemleku Neumann professzor aforizmajat


  1. 1 Mindennapló – 11. | Mi lettem, ha nagy lettem? Trackback on 2017. September 11. at 19:12
  2. 2 Mindennapló – 17. | Mi lettem, ha nagy lettem? Trackback on 2017. September 17. at 19:51

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s





%d bloggers like this: